Milyen az ideális kerékpáros lámpa?

Milyen az ideális kerékpáros lámpa?
A kérdésre Milyen az ideális kerékpáros lámpa? egy szóval is válaszolthatunk: biztonságos.

Persze felhasználás függvénye, hogy mi teszi biztonságosabbá a világítást.

Kezdjük a legfontosabbal: Ha bármilyen szempontból van rá esély, hogy az adott kerékpáros lámpával adott körülmények között nem tudunk biztonságosan közlekedni, akkor az nem nekünk való és újat kell beszerezni. És itt nem csak arra kell gondolni, hogy elég fényt ad-e, hanem például megfelelő-e nekünk az akku kapacitása, felhasználásnak (pl terep) megfelelően tudjuk-e jól rögzíteni, és így tovább...

Látni és/vagy látszani

Nyilván nem ugyanazok az elvárások a kivilágított városban, mint mondjuk a sötét erdei ösvényeken, el kell dönteni, látszani akarunk, látni is, vagy mindkettőt.  A felső kategóriába nyilván a „látni ÉS látszani” elvnek maximálisan megfelelő kerékpáros világítás tartozik , ami azt jelenti, hogy bármilyen körülmények között, vaksötétben is képes a lámpa tartósan olyan fényt biztosítani, amiben biztonságosan kezelhetjük a bringát. Vidéken persze nem csak a „látni” szempontjából kell magasra tenni a lécet, hanem sokkal jobban kell „látszanunk”, vagyis a hátsó kivilágításhoz is jobb minőséget kell választanunk.

Ha 100-zal közeledik felénk valaki hátulról, az 50-hez képest sokkal nagyobb távolságot tesz meg pár másodperc alatt, amíg észlel, reagál, dönt. Ráadásul nem az abszolút sebességét kell néznünk, hiszen mi is haladunk. Ha 30-cal megyünk és az autó hátulról 100-zal jön, 70 km/h a különbség. Városban ugyanez a differencia 50-nel közeledő autó esetén csak 20 km/h. vagyis három és félszeres a relatív sebességkülönbség. Ha látszani akarunk, nyilván egy vidéki országúton olyan lámpa kell, ami több száz méterről is látható. Ezek a távolságok/sebességek akkor is megfontolandók, ha látni szeretnénk, hiszen ha 40-nel megyünk az országútival, messzebbre kell ellátni, hogy reagálni tudjunk a körülményekre.

Nem csak a fényerő fontos...

Minden körülményt alaposan mérlegelnünk kell. Lehet gyakran tekerünk vidéken, télen, mínuszokban – utóbbi esetben nem csak a fényerő fontos, vagy az optika minősége a terítés szempontjából. A nagyon alacsony hőmérséklet sokkal jobban próbára teszi az áramforrást, mintha mondjuk Floridában élünk. Hasonló a helyzet a csapadékkal, párával: nem mindegy, milyenek a tömítések. Szerencsére már kijelenthetjük, hogy csak az olcsó lámpák között van olyan, ami nem tökéletesen vízálló. Lényeges szempont a rögzítés is, valakinek arra van szüksége, hogy több bringára könnyen átszerelhesse a lámpát, valakinek fontosabb, hogy azon az egyen legyen betonstabilan felszerelve a konzol, amire rácsattinthatja a lámpát.

Villogók

Ha valaki sötétben csak a Margit-híd egyik oldaláról a másikra teker át rendszeresen, akkor megfelelhet számára az „egyszerű villogó” is. Nyilván itt csak a „látszani” kritériumait kell teljesíteni, elöl és hátul is. A biztonság szempontjából azonban nagyon óvatosan kell bánni a „csak” és a „megfelel” kifejezésekkel, ha mérlegelünk, mindig a jobbat válasszuk.
Alsóbb kategóriákban is komoly különbség lehet a minőség és a tudás, így ár szempontjából is. egy-kétezer forinttól kezdődnek a legegyszerűbb villogó-szettek (kis túlzással elem-árban kaphatók), de a gyakorlatban ezek sokszor a kukában végzik lemerülést követően... Tudásuk nem is terjed túl a „Margit-híd átkelésen”, a folyamatos üzemmód lehetősége miatt „szódával elmegy”, ha ellenőriz a rendőr.

Jó hír: 5-10 000 forintért már jó minőségű villogókat kapunk, tehát nem az áron fog múlni, mit választunk.
Amire figyeljünk villogó választásánál: Hátul lehet nincs a bringán olyan menetirányra merőleges cső, mint elöl a kormány. Ebben az esetben a legegyszerűbb villogók gyakorlatilag pár méterrel a hátsó kerekünk mögé fókuszálnak, vagyis olyan, mintha a mögöttünk érkező autók kb. 20 fokos szögből oldalról látnának minket. Érdemes tehát olyan hátsó villogót választani, amelyiknél eleve kompenzálható a nyeregszár szöge. Az is változó, milyen szögből látható jól egy villogó, a jobbak oldalról is feltűnőek. Nem csak környezetvédelmi okokból érdemes megfontolni USB-n keresztül tölthető villogó vásárlását, hanem azért is, mert még akkor is bárhol rátölthetünk kicsit, ha az utolsó pillanatban vesszük észre, hogy lemerült. Nyilván fényerő szempontjából is vannak különbségek, döntsük el, hogy mire van szükségünk.

Dinamós/kerékpár áramforrásáról működő kerékpár világítás:

Itt már nagy a szórás árban és minőségben is. Ráadásul a klasszikus trekking- és city kerékpárokhoz kapható dinamós világítás mellett az e-bike-ok terjedésével megjelentek a speciálisan pedelecekhez kapható lámpák is, melyek az akkumulátorról működnek és a kijelzőről vezérelhetők. A hátsó lámpa szinte minden esetben jó minőségű, elöl a fényerőben és az optikai minőségében lehetnek különbségek, ami tükröződik az árban is. A jó minőségű optikák egyenletesen terítik a fényt előttünk, a kevésbé jók koncentráltan, foltszerűen adnak ki erősebb fényt. Pont ezért a „lumenháború” kb. olyan, mint a kameráknál a „megapixelháború”. Hiába nagy fényerejű egy lámpa, ha ezt a fényt nem teríti megfelelően, labdába sem rúghat egy komoly termékkel szemben. A csúcskategóriás első lámpák ára a százezres nagyságrendet is eléri, ezek azonban kiváló minőségű, időjárásálló, örök darabok.

Saját áramforrásról működő kerékpáros lámpák:

A hátsó lámpák terén is próbálnak a gyártók előrukkolni drágább, „nagytudású” modellekkel, de itt viszonylag kedvező áron kaphatunk jó minőséget. Az extrák között szerepelhet például a „féklámpa” szerűen, lassulásra erősebb fényt adó hátsó lámpa, vagy létezik olyan modell is, ami a bringa szélességében vörös lézerfényt vetít az aszfaltra, és még sorolhatnánk... A „látni ÉS látszani” elv szempontjából azonban nyilván az első lámpa az érdekesebb. Ahogy a dinamós lámpáknál is olvasható, sok múlik a jó optikán, hogyan szórja/koncentrálja a lámpa a fényt az útra. Kombinálva ezt egy erős, energiatakarékos fényforrással konkrétan autózáshoz is megfelelő világítást kapunk. Tegyük hozzá nem is kellene az autózáshoz hasonlítani, hiszen aki például terepen bringázik sötétben, annak létfontosságú, hogy meglássa még a kisebb éles köveket, vagy egyéb apróbb tereptárgyakat is.

A szórás nem csak tudásban, árban is nagy. A kb. 20 000 forinttól kezdődő első lámpák már általában alkalmasak sötétben közlekedésre közvilágítás nélküli szakaszokon is, de még nem beszélünk arról a fényárról, amit a nagyobb tudású modellek produkálnak. Érdemes pontos információt szerezni az energiaforrásról, mennyit bír maximális fényerővel. Általában ezek már saját akkumulátorral rendelkeznek és USB csatlakozással tölthetők. Szintén jellemző, hogy többféle üzemmódban használhatók, jó közvilágítás mellett csökkentett fényerővel is. Árképző a ház, a tömítés minősége is, aki télen-nyáron, esőben, hóban is bringázik, oda kell figyeljen erre. Nem feltétlenül árfüggő, de nézzük meg azt is, hová szeretnénk rögzíteni a lámpát és az adott modell praktikus-e ilyen szempontból. Kérdés az is, mennyire könnyen levehető, nem mozdul-e el ilyenkor a konzol. Aki rendszeresen lelakatolva hagyja a kerékpárt közterületen, nem szívesen hagy rajta mondjuk egy ötvenezres lámpát...

Vannak megszállottak, akik például éjszaka száguldanak le a hegyről, vagy egyszerűen csak szeretnek fényárban úszni. Az ő bringáikon találkozhatunk a „monsterekkel”, melyek sok esetben külső akkus, elképesztő fényerejű lámpák és ritkán töltik meg velük egy átlagos kerékpárbolt polcait. Segítségükkel szinte nappali fényben bringázhatunk éjszaka is, egyvalamit azonban fontos megjegyezni: ezek akár szabálytalannak is minősülhetnek a közúti közlekedésben, az erdőben pedig komolyan zavarhatják az élővilágot. Árban és minőségben is hatalmas a szórás közöttük, sokan házilag is barkácsolnak ilyeneket.

A fentiek alapján nagyjából három csoportra lehet osztani fényár szempontjából az első lámpákat, a 300 lumen környéki fényerővel már "el lehet közlekedni biztonságosan" kivilágítatlan vidéken is, az 500 lumen környékét tudó lámpák alkalmasak lendületesebb, 20-30 km/környéki közlekedésre is, a 800-1000 lument tudó lámpákkal pedig akár még az erdőben is boldogulunk, tegyük hozzá, hogy ott érdemes fejlámpát is használni, hogy bárhová "benézhessünk" kanyarodást, útvonalválasztást megelőzően.

A fentiekben szándékosan nem írtunk márkákat és nem emeltünk ki modelleket, mivel inkább az alapelvek tisztázása volt a cél. A K2 Shop-ban is úgy válogattuk össze a több mint 100-féle lámpából álló palettát , hogy vásárlóink márkáktól függetlenül megtalálják a számukra ideális terméket, aminek kiválasztásában nagyon szívesen segítünk!

Információk:
Rólunk:
1036 Budapest Pacsirtamező u.16.
H-K-Sze-P:10-18h Cs:10-19h Szo:10-14h V:Zárva
k2[a]k2shop.hu
Az oldal sütiket használ. Az oldal harmadik féltől származó szoftvereket is használ